Academia.eduAcademia.edu

Szent Anna kultuszának írásos emlékei a kora újkori Magyarországon

2015

descriptionSee full PDF

Abstract

Szent Anna kultuszának írásos emlékei a kora újkori Magyarországon * Kísérleti jelleggel kezdtem kutatni Szent Anna Kárpát-medencei tiszteletét. Vajon mi volt a szerepe Jézus nagyanyjának a barokk kor lelkiségében? Speciálisan a nagyanyák tiszteletére számíthatott csak, vagy tágabban meghatározható csoportnak, esetleg minden kereszténynek kiemelt tiszteletére számíthatott? Legendája alapján ő az anyaságra vágyók, anyák és nagyanyák segítője. Szent Anna nemcsak a Szűzanya édesanyja, hanem háromszoros tisztes özvegyként, Jézus Krisztus öreganyja, dajkája, a szentatyafiság matriarchája, és így a keresztény nagycsalád, nemzetség oltalmazója, a gyermekáldás patrónája is. 1 Kultusza rendkívül sokrétű. A középkor után Szűz Márián kívül csak neki alakultak ki búcsújáró kegyhelyei Magyarországon. 2 Templomainkban gyakori a képe, 3 az Anna név kedveltsége folyamatos, elterjedt keddenkénti kiemelt tisztelete. Középkorvégi magyar nyelvű kódexeink már tanúsítják tiszteletét. Legendája olvasható a Teleki-, Érdyés Debreceni kódexben, latinul Temesvári Pelbártnál is. Szekvenciáját és himnuszát a Pozsonyi és Szegedi kódex tartalmazza. Képi ábrázolásai közül a Mettercia (Szűz Mária gyermekével együtt édesanyja, Szent Anna ölében) szintén gyakori. Több kézműves mesterségnek volt patrónusa, a szegedi szabócéh által készített ereklyetartó máig fennmaradt. Érdekes vonás, hogy tisztelete gazdasági kérdésekben is megelőzi férjéét, Szent Joákimét. Szent Anna életének fontos eseményei legendája szerint kedden történtek: kedden született, kedden fogant, kedden szülte Máriát, kedden halt meg. Kedden bizonyos asszonyi munkák: szövés, fonás, varrás végzése tilos volt. Legendája végéről csupán egyetlen mondatot idézek Illyés András tolmácsolásában: